A modern vezetői környezet olyan terhelést hozott, amely alapjaiban változtatta meg, hogyan működünk. A folyamatos információáramlás, a gyors döntési tempó, az állandó kontextusváltás és a megnövekedett érzelmi terhelés rengeteg vezetőnél olyan mintázatokat hoz elő, amelyek korábban csak ADHD-ként voltak ismertek.
Fontos kimondani:
nem arról van szó, hogy hirtelen „mindenki ADHD-s lett”.
Arról van szó, hogy a környezet sokkal inkább aktiválja azokat az idegrendszeri működéseket, amelyek eddig rejtve maradtak.
Ez három okból különösen fontos a vezetők számára:
1, Az impulzív döntéshozatal gyakoribbá válik.
A gyors helyzetfelismerés előny, de keret nélkül kockázatot is hordoz.
2, A fókusz széttöredezik.
Nehéz megőrizni a stratégiai látásmódot, ha a figyelem állandóan széthúz.
3, A teljesítmény ingadozóbb.
A „hol szárnyalok, hol szétesek” érzés sok vezetőt érint.
A coaching célja nem az, hogy „megjavítsa” ezt a működést, hanem hogy érthető, használható és támogató keretrendszert hozzon létre.
A neurodiverzitás nem címke.
A neurodiverzitás a valóság, amiben ma vezetünk.